Magyarországon őshonos halak – 2. rész

Márna

A Márna a ponty félék családjába tartozik. Hazánkban két fajtája is létezik: a rózsás márna és a petényi márna. Külsőre, hengeres, nyúlánk, oldalról enyhén lapított testalkatú halfajták közé tartozik. Hátát és hasát zöldesbarna apró pikkelyek borítják, az uszonyai pedig vörös színben pompáznak. Nagy, húsos szája jellegzetessé teszi a külsejét. Táplálkozása igen változatos: csigák, férgek, halivadékok és a köveken található algák egyaránt kedvére valók.
Hazánkban a maximális súlya 4-6 kilogramm közé esik. Hazai vizeinkben a Drávában, a Dunában és a Tisza egyes részein horgászható. Állandóan a víz fenekén tartózkodik és ott kutat élelem után, ezért elsősorban a fenekező horgászat lehet célravezető a kifogásában (végolmos fenekezés, csúszó ólmos fenekezés). Csali gyanánt a sajt darabka és a csonti remekül megállja a helyét.
A márna horgászati tilalma május 2 – június 15 közé esik és méretben el kell, hogy érje 40 centimétert, hogy ki lehessen fogni. Augusztus végétől – november közepéig érdemes rá horgászni.

Menyhal

Hazánkban ez az egyetlen halfajta, ami az édesvízi tőkehal fajtához tartozik. Hosszúkás, hengeres teste van és béka szerű fejjel rendelkezik. Szája apró kis tűhegyes fogakat rejt és az állának a közepén egy hosszabb szál bajuszt találunk. Lassú növekedésű halfajta, akár 20 évet is elél vizeinkben. Húsa fehér, szálkamentes, mája pedig rendkívül ízletes. Rovarokkal, férgekkel, békákkal és rákokkal táplálkozik. November végétől, február végéig és az éjszakai óránkban lehet a legtöbbet kifogni belőle. Hazánk vizei közül legsűrűbben meglelhető a Dunában, a Tiszában, a Marosban, de találunk példányokat a Drávában, a Sajóban és még a Balatonban is. A menyhal horgászata nincs időszakhoz kötve, viszont a 20 centiméternél kisebb méretű példányokat vissza kell dobni. Naponta 10 kilogrammnál többet nem szabad kifogni belőle. 

Paduc

A Paduc a pontyfélék családjába tartozik. Jellegzetes nyúlánk testéről és az enyhén lekerekített orráról lehet megismerni. Testét közepes nagyságú pikkelyek borítják, amik szürkés árnyalatúak, az uszonyai pedig narancsvörösek. Kitűnő látással és szaglással rendelkező halfajta. Fiatalon algákkal és moszatokkal táplálkoznak, de felnőtt korukban elfogyasztják a lárvákat és a kisebb rákokat is. Hazánk számos pontján megél, ahol gyors folyású, oxigénben gazdag folyó meglelhető ( ilyen például a Tisza, a Duna, a Hernád, a Sajó, és a Maros is). Rakós botos horgászattal, úszózással horgászható. Csaliként pedig a csontit és a trágyagilisztát kedveli a legjobban. Horgászati tilalom alatt áll május 2- június 15 között és a legkisebb kifogható méret 20 centiméter. 

Ponty

A ponty az egyik legismertebb Magyarországon őshonos halfajta. Húsa szálkás, de nagyon kedvelt étek és rengetegféle fogás kiváló alapanyaga. Az élőhelyétől függően többféle színben is előfordulhat. Szája mellett két bajusz helyezkedik el. Maximális súlya hazánkban 25-30 kilogramm, hossza pedig maximum 1,2 méter. Nagy kedvencei közé tartoznak az iszapos helyen fellelhető árvaszúnyoglárvák, de előszeretettel fogyaszt vízi rovarokat, rovar lárvákat, csigákat, piócákat és algákat is. Táplálkozását + 8 fok alatt és a nagy kánikulában befejezi és elrejtőzik. Hazánkban a gyors folyású patakokon és folyókon kívül, szinte mindenhol meglelhető (pl: Balaton, Velencei-tó, Tisza- tó, Fóti- tó… stb). Sok helyre kifejezetten horgászati céllal lett betelepítve. A nádasokat, a mocsaras részeket kedveli, ahol járatokat is készít magának, de ez inkább a felnőtt példányokra jellemző. Legeredményesebben fenekezéssel, bojlizással és úszózással fogható. A bojli a nagy kedvencük, mert mindent megtalálnak benne, amit szívesen fogyasztanak (halliszteket, húsliszteket, növényi liszteket, természetes kivonatokat, olajokat és különböző aromákat). Május 2- május 30 között nem horgasztható, 3 darabnál többet egy nap tilos kifogni belőle és a kifogott példányoknak el kell érniük méretben a 30 centimétert. 

Sebes pisztráng

A sebes pisztráng a lazacfélék családjába tartozó hal, aminek a teste erősen nyújtott és oldalról lapított. Tápláléka a vízben mozgó mindenféle kis állatka, de képes a repülő rovarok elkapására is. Szereti a kavicsos, oxigénben gazdag, gyors folyású hideg folyókat és állóvizeket. Hazánkban a középhegységek gyors folyású patakjaiban meglelhető, mint például a szemet gyönyörködtető Szalajka-völgyben megtalálható Szalajka patakban. Fogási tilalom alatt áll március 1- március 31 között. Pisztráng horgászat során a kifogott példány el kell, hogy érje méretben a 22 centimétert és maximum 3 darab fogható ki naponta belőle.

Sügér

A sügér színe évszakok szerint változik, az alap színe zöldessárgától szinte feketéig terjed, az oldalát pedig 5-9 darab fekete csík díszíti. A fiatalabb példányok csoportokban élnek, de a kifejlett felnőtt sügérek inkább a magányt választják. Planktonokkal, rovar lárvákkal, kisebb halakkal, ikrákkal táplálkozik, de van, hogy megeszi a saját ivadékait is. Hazánkban horgászata kevésbé elterjedt a sport horgászok körében. Csaliként használhatunk gilisztát, apróbb halakat és csontikat is. Hazánk vizeiben a kisebb méretűek sok helyen meglelhető, de nagyobb példányt már kevesebb helyen találunk. A méretesebb példányok elsősorban a tározóinkban, kavicsbánya- tavainkban, nagyobb folyóinkban illetve a tavaink nyugodtabb, növényekben gazdag részein találhatók meg. A sügér horgászati tilalom alatt nem áll, így mindig horgászható halfajta. 

Süllő

A süllő hazánk legelterjedtebb ragadozó hala. A szája erős fogakat rejt. Feje hosszúkás, háta szürkészöld és az oldala ezüst színben pompázik. Élőhelyétől függően színei változhatnak. Hazánkban a legnagyobb kifogott példány 10 kilogrammos és 89-90 centiméter volt. Kishalakkal, ikrákkal és rákfélékkel táplálkozik. Magyarországon nem kell sokat keresgélni, mert megtalálható szinte az összes folyó- és álló vizünkben. Az áteresztők, a zsilipek és a duzzasztók a legkedveltebb helyei, ahol oxigénben gazdag vízben lubickolhat. Horgászhatunk rá élő hallal, halszelettel és pergetve is. Gazdaságilag fontos halfajta és nagy népszerűségnek örvend a híres balatoni példányai miatt. Horgászati tilalom alatt március 1- április 30 között áll. Legkisebb kifogható méret 30 centiméter és maximum 3 darab/nap kifogása engedélyezett. 

Szilvaorrú keszeg

A szilvaorrú keszeg fogási tilalom alatt áll április 15- május 31. között és a 20 centiméter alattiakat vissza kell dobnunk, ha esetleg kifogtuk. Testhossza 20 – 35 centiméter közé esik és az oldalát 56-61 darab pikkely díszíti. Táplálékai a víz fenekén megtalálható apró kis élőlények. Iszapos, lassú folyású vizeket szereti, de meglelhető a tápanyagokban bőségesen ellátott sík vidéki tavakban is. A sporthorgászok körében legkedveltebb halfajták közé tartozik.

Vágó durbincs

A vágó dubrincs kimondottan a lassú növekedésű halak közé sorolható és általában csak a 12- 15 centimétert és a 400 grammot érik el. Fogyasztásra nem alkalmas, inkább csaliként használják a ragadozó halak fogására. Ahol durbincs van, ott nagy eséllyel foghatunk süllőt és harcsát, ugyanis ezek előszeretettel fogyasztanak dubrincsot. A vágó dubrincsnak 35 – 40 darab fésűs pikkelye van sorban a hátán.  Táplálékát fiatal korában a planktonok, majd a víz fenekén található gerinctelen élőlények jelentik, de legfőbb táplálékai közé tartoznak a szúnyog lárvák, a bolharákok és az iszapban megbújó kis férgecskék is. Magyarországon a gyors folyású patakok kivételével mindenhol találkozhatunk vele. Az elmocsarasodott részeket kedveli. Nem egy kényes halfajta, jól elvan szennyezett vizekben is. Március 1- május 31 között horgászati tilalom alatt álló sügér fajta. 

Vörösszárnyú keszeg

A vörösszárnyú keszeg egy zömök, magasabb és oldalról lapított testalkatú halfajta. Háta színe grafitszürke zöldes árnyalattal kombinálva, a hasa pedig törtfehér színű. Hátsó hasúszója és farokúszója vörös színben pompázik, innen kapta a nevét is. Mindent elfogyaszt, ami épp útjába kerül, így például vízinövényeket, magvakat, férgeket és alsóbb rendű rákokat is. Hazánkban az álló és lassú folyású vizekben, csatornákban és holtágakban lelhetünk rá. Tömeges előfordulása miatt a jelentéktelenebb halak közé tartozik. A tiszta vízből kifogott nagyobb példányok húsai ízletesek. A fiatalabb egyedek azonban, inkább csak csalihalnak használhatóak. Horgászhatunk rá csontkukaccal, paprikás kenyérrel, kisebb gilisztákkal is. Nem esik horgászati tilalom alá.