A halak fogyasztása nagyon fontos az emberi szervezet számára, kiváltképp a bennük rejlő zsírsavak agyműködésre való támogatása szempontjából. Figyelnünk kellene rá, hogy minél több halat fogyasszunk, rendszeresen és minél több fajtából. Kis hazánkban szerencsére rengeteg fajta halra van lehetőségünk horgászni, persze nem mindegyik alkalmas emberi fogyasztásra. Két részes cikksorozat keretében összeállítottuk a Magyarországon őshonos halfajok listáját. Listánkon azok a halak szerepelnek, melyek Magyarországon nem csak őshonosak, de horgászhatók is, tehát a nem védett halfajták listájában böngészhetsz itt.
A könnyebb áttekintés érdekében az őshonos halfajok listáját betűrendbe szedtük. Jelen cikkünkben A-tól L-ig ismerheted meg a halfajtákat.
Magyarországon őshonos halfajok – A-tól L-ig.
Bagolykeszeg
A bagolykeszeg teste lapos, hátán a pikkelyek sötét szürkék, oldalát pedig ezüstszürke pikkelyek díszítik. Minden nagyobb hazai folyónkban megtalálható. Táplálékát a vízfenékről szedegeti. Májusban nagy csapatokba verődik, így könnyebb őket ilyenkor kifogni. Sajnos elég szálkás húsú, így emberi fogyasztásra nem igen alkalmas. A bagolykeszeg horgászatára vonatkozóan jelenleg nincs különösebb szabályozás hazánkban.
Balin
A balin a pontyfélék közé tartozó halfajta, de azon belül is a ragadozó halak közé tartozik. Egy teljesen kifejlett példány 50-70 centiméter és 2-6 kilogramm közötti. Tápláléka zömét fejlett korában a békák teszik ki, valamint előszeretettel fogyasztja a vízi madarak fiókáit és kisebb halakat is. A balin Magyarországon számos helyen fellelhető, mint például a Dunában, a Tiszában, a Balatonon, Velencei-tóban és a Tisza-tóban egyaránt. Műlegyezéssel és villantóval érdemes rá vadászni. Napi 3 darab kifogása engedélyezett. A Balin horgászatára március 1- április 30 közt horgászati tilalmat adtak ki, mert akkor zajlik az ívási ideje.
Bodorka
A bodorka hát, farok és mellúszói szürkésbarna színekben pompáznak, a has és farok alatti úszói pedig élénk narancsvörös színűek. Hazánkban nagyjából 250 grammos és 25 centiméteres példányokra lelhetünk. Késő ősszel érdemes rájuk leginkább vadászni, mert akkor foghatjuk ki a legtöbb ízletes húsú példányt. Megtalálhatjuk patakokban, folyókban, tavakban, holtágakban és csatornákban is. Az év bármely szakában kivethetjük rá hálónkat.
Compó (cigányhal)
A Compó, vagy népiesebb nevén “cigányhal” a pontyfélék családjába tartozó, zömök, enyhén lapított testalkatú hal, mely jellegzetes, kerek uszonyokkal rendelkezik. Teste vastag nyálka réteggel van borítva. Ez a hal a dús vízi növényzettel borított vizeket szereti, leginkább lápokba és mocsarakban lelhetünk rá. Horgászati tilalom alatt áll május 2 és június 15 között, el kell érnie a 25 centimétert a kifogáshoz és napi maximum 3 darabot szabad kifogni belőle.
Csuka
A csuka ragadozó halfajta. Jellegzetes, vékony, hosszúkás testtel rendelkezik, és szájában több sorban, kúpos fogacskák találhatóak. A feje a testéhez képest aránytalanul nagy és kacsacsőrszerű szája van. Magyarországon szinte az összes édesvizünkben fellelhető (Szávában, Murában, Balatonban, Sajóban, Zagyvában..stb) Horgászatához drót előkét célszerű használnunk, mert a fogai átmetszik a műanyag zsinórt. A szájából a zsinór kivétele közben is nagyon óvatosnak kell lenni, mert harapása veszélyes. A csukára február 1 és március 31 között tilos horgászni. A kifogható példánynak el kell érnie a 40 centimétert és napi maximum 3 darab a kifogható mennyiség belőle.
Dévérkeszeg
Ez az állandóan a pontyok körül ólálkodó hal, bármely időszakban kifogható. Testalkata magas és lapos. Kicsiként ezüstös árnyalatú, de egy kifejlett példány színe inkább világos barna. Elérheti akár a 70 centimétert és 5-6 kilogrammos súlyt is. Hazánk összes folyójában fellelhető, sőt még a Balatonban is találunk belőle. Csoportokba verődve szeretnek közlekedni. Rovarokkal, rákokkal, illetve kifejlett korában kisebb halakkal is táplálkozik.
Domolykó
A domolykó az egyik legnépszerűbb Magyarországon őshonos halfajok közé tartozik. Ennek a halnak a teste hengeres, vaskos és a háta színe feketés, barnászöld, ezüstös csillogással. Mellén és hasán található úszok vöröses színben pompáznak. Fiatal korukban csoportokba verődve közlekednek, de idősebb korukra szeretik a magányt. Folyók felső szakaszain találhatjuk meg hazánkban. Kifogásához legyező horgászat ajánlatos, a legeredményesebben száraz legyezéssel akasztható horogra. Minden évszakban más fajta csalival becserkészhető, de klasszikus csalikkal, piócával és gilisztákkal bármikor csapdába ejthetőek. Húsa nagyon szálkás, így emberi fogyasztásra nemigen alkalmas. Domolykóra is van horgászati tilalmi idő, ami április 15- május 31 közé esik, illetve el kell, hogy érje a 25 centiméter nagyságot.
Garda
A garda egyenes hátvonalú hal, melyet rendkívül sűrűn, nagyon apró pikkelyek borítanak. Feltűnően nagyok a mellúszói. Ezek a halak jellemzően a 10-20 fokos vizet kedvelik és a víz felszínéhez közel tartózkodnak. Hazánkban a Duna sok szakaszán, Balatonban, Tiszában és a Fertő- tóban fellelhetőek. Balatonból évente 50-300 tonnát fognak ki. Maximális súly, amit elér hazánkban 500 gramm. Enyhén szálkás, de ízletes húsa van. Fogási tilalma ennek a halnak április 15- május 31 közé esik és minimum 20 centiméteresnek kell lennie a kifogott példánynak.
Harcsa
A harcsa az őshonos halfajok között mindenki számára ismert. Hazánkban a legnagyobb ragadozó halfajta, aminek a teste nagyon nyálkás és nem találhatóak rajta pikkelyek. Körültekintőnek kell lennünk kifogásakor, mert reszelőszerű, apró tűhegyes fogakkal rendelkezik, amivel könnyen sérülést okozhat. Színe feketés szürke, de fellelhető belőle akár albínó fajta is. A kifejlett példányok elérhetik az 1-1,5 métert és a 10-15 kilogrammot. Éjjel kutatják áldozataikat és szinte mindent elfogyasztanak, ami az útjukba kerül. Halakat (keszegeket, sügért), piócákat, rákokat, puhatestűeket és akár kisebb víz felszínéhez közeli vízimadarakra is vadászik. Könnyen el tud szaporodni. Hazánkban sok felé megtalálható: Duna, Maros, Tisza, Sajó, Velencei-tó és még a Fertő-tóban is. Május 2- június 15 között horgászati tilalom vonatkozik rá.
Jászkeszeg
A jászkeszeg lapos, magas testtel rendelkezik, különös ismertető jele az aranysárga szeme. Béka ivadékokkal, rák félékkel, víz felszínén úszkáló rovarokkal táplálkozik. Fiatal korában csapatokban közlekedik, idősebb korára magányos életmódot folytat. Hazánkban rengeteg helyen megtalálható halfajta, ezekből csak párat sorolnánk fel: Duna, Rába, Marcal, Morgó-patak, Zala. Kövérebb fajtáknak ízletes a húsa, emiatt rendkívül közkedvelt. Ezt a pontyféle halat április 15- május 31 közt nem horgászhatjuk és minimum 20 centiméteresnek kell lennie a kifogáskor.
Kárász
Bármikor horgászható, pontyok családjába tartozó halfajta. Színében (sötét sárgás, erős test jellemző rá) és a bajusza hiányával különbözik a többi pontyfelétől. Nem egy kényes fajta hal, sokáig bírja az oxigén hiányos állapotot is és jól áttelel a fagyott vizek mélyén. Planktonokkal, rovarokkal és férgekkel táplálkozik. Tavakban, mocsarakban és lassú folyású folyókban lelhetünk rá. Húsa édeskés, ezért közkedvelt halfajta.
Kecsege
A kecsege a tokfélék családjába tartozó halfajta, aminek az alkata hússzú, vékony, az orra pedig keskeny, hosszú, enyhén felfelé kanyarodó. Mérete elérheti akár az 1 méteres hosszt is és 6-7 kilogramm között is mozoghat a súlya. Hazánkban a Tiszában honos halfajta. Horgászati tilalom nincs rá, de télen a folyó mélyebb rétegeibe elvonul így nehezebb kifogni. A kecsege a tiszta, mély vizű folyókat szereti. Legtöbb példányt alkonyatkor és éjszaka foghatjuk ki belőle. A vízben élő apróbb lárvákat, csigákat fogyasztja. Tiszavirágzás idején elég aktívak és sajnos nagy pusztítást végeznek a kérészek lárvái között.
Kősüllő
Március 1- június 30 között és 20 centiméter alatt tiltott a horgászata a kősüllőnek. A sügérfélék családjába tartozik. Jellemzően hosszúkás, oldalról lapított testalkatú. A kősüllők általában 25- 30 centiméter hosszúak és oldalukon fésűs pikkelyek találhatóak. Folyókban, nyugodt, hűvös vizekben fellelhető halfajta. Nálunk a Dunában és a Volga medrében található meg. Kisebb halakat és rákféléket fogyaszt. Késő este és kora reggeli órákban lehet a legnagyobb sikerélményed ennek a halfajnak a kifogásában. Kifogásához a legideálisabb a csalihalas, fenekező horgászat.
Lapos keszeg
A lapos keszeg a pontyfélék családjába tartozó halfajta, aminek a horgászata nincs tiltva semelyik időszakban. Télen mélyebb rétegekbe, magányosan elvonul és tavasszal üti fel ismét a fejét a víz felszínéhez közel, vagyis innentől érdemes horgászni. Kicsi fejjel és erősen lapított testalkattal rendelkezik. Rengeteg apró pikkely egyenletesen fedi a testét. Keszeg fajták közül a lapos keszeg dicsekedhet a legtöbb pikkellyel. Háta sötétkék, oldala ezüstös fehér, a hasa pedig sárgásfehér színekben pompázik. Hazánkban a nagyobb folyókban, holtágakban és a Balatonban meglelhető halfajta. Maximum 35 centiméterrel és 500 grammal rendelkezik. Planktonokat fogyaszt, de nem veti meg a vízbe pottyanó rovarokat sem. Húsa sajnos szinte teljesen alkalmatlan az emberi fogyasztásra, ugyanis rettentő szálkás.
Ezek voltak hát a Magyarországon őshonos halfajok, közöttük is a nem védett fajták, betűrendben, A-tól egészen L-ig listázva.
Cikkünket hamarosan folytatjuk a többi őshonos, nem védett, hazai vizeinkben megtalálható halfajtákkal.
Szívesen horgásznál nálunk?
Ismerd meg a György Birtok horgásztó halállományát!